HTML

Toronto

Friss topikok

  • Tom Bobb: @Itteé: Kaptál egy magánlevelet tőlem. Abban ott a válaszom. (2015.05.08. 20:27) TORONTO – AZ „UTOLSÓ” POSZT
  • Itteé: Kedves Tom Bobb! Beleolvastam egy másik blogodba ahol,elég durva szavak hangzanak el: Feleséged, í... (2015.05.08. 02:55) TURISTAKÉNT TORONTÓBAN
  • Hajni Hajnalka: :-) (2014.09.27. 05:24) MAGYAROK TORONTÓBAN
  • Tom Bobb: @blash: Odakinn mindent kiraknak, amire nincsen szükségük, az viszi el, aki akarja. Ingyen van. Ez... (2014.07.19. 23:14) KERTES HÁZAK TORONTÓBAN
  • Tündér_Lala: Én jártam ott. Rettentően idegen más világ. Gazdag, imádják a csillogást villogást, de valahogyan... (2012.07.13. 20:03) TORONTO – AZ ELSŐ BENYOMÁSOK

Feedek

XML

BLOGGÉPHÁZ

Keresés

Címkék

Archívum

LÁTOGATÓK

HOZZÁSZÓLÁSOK

ARANYÁRON

Licenc

Creative Commons Licenc

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.

Toronto

Tom Bobb bejegyzése 2011. július 10. 22 komment

TORONTO – AZ „UTOLSÓ” POSZT

Címkék: gépház város

15 hónap – 43 bejegyzés
 
Már az indulásnál tudtam, mit akarok. Teljesítettem.
Úgy gondolom, a lehető legteljesebben, érthetően, a megszokotthoz/átlaghoz képest hihetetlen mennyiségű fényképpel és néhány filmbejátszással megtámogatva az elmúlt 15 hónap során bemutattam neked Kanada egyik (ha nem a) legnagyobb városát. Egy „szerencsés véletlen” miatt vagyok itt, pár évvel ezelőtt még magam sem gondoltam volna, hogy ennyire messzire visz a sorsom, de ha már ezen házak és emberek, élmények és megismerhető hétköznapok/ünnepek között és mellett élek, jogosan éreztem úgy, hogy tudnod kell róla, milyen az itteni világ.
Megmutattam.
 

TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. június 30. Szólj hozzá!

TORONTO ZOO

Címkék: város

A világhír
 
Minden fontosabb nagyváros törekszik rá, hogy valamilyen szinten egyedivé válhasson, kicsit más lehessen, mint a többi – és nem feltétlenül csak a külső megjelenésében. Akár a belső életében, a lakói és az ide látogató emberek által. Törekedni kell, hogy építészetileg és persze túl a látványon is egyedit, maradandót alkothassunk.
Toronto egykori nagyjai, akik ezt a várost tervezték és építeni kezdték, már 50-100 évvel ezelőtt is okosan, előre megfontoltan tolták a területet a világhír felé. Egy olyan város alapjait rakták le, amely méltán lett az egyik legismertebb metropolis a Föld vezető városai között.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. június 20. 4 komment

AUTÓK VÁROSA

Címkék: közlekedés

Újabb álom
 
Nem kertelhetünk: bizony ez is része az amerikai (esetünkben: kanadai)(még jobban sarkosítva: torontói) álomnak, hogy a kolbászból lévő kerítések, a kacsalábon forgó, olcsón megvásárolható házak és a hihetetlen műszaki cuccok mellett mindenkinek van gépkocsija. Sok embernek nem is egy, hanem rögtön több.
Kettő. Három. Négy.
 
Toronto egy olyan város, ahol ha nincsen gépkocsid, akkor furcsán néznek rád. Na, de öcsém, hát hogyan közlekedsz autó nélkül? Sajnálom, hogy nekem, a viszonylag új torontói lakosnak kell néha figyelmeztetnem a több tíz éve itt lakó embereket arra, hogy városuk rendelkezik a világ egyik legjobb tömegközlekedési hálózatával (TTC, ugyebár), és ha még nem is közvetlenül benn a sűrűjében laknak, akkor is vannak „külvárosi buszok” és persze vonatok. Sokan elcsodálkoznak ezen, mások felvetik, hogy hallottak már buszokról meg metróról, de még életükben nem ültek ezeken a járműveken.
A legtöbb, amit pölö egy ide menekült magyartól hallhatsz, az a következő: amikor ő megjött, rögtön vásárolt magának egy gépkocsit (lett légyen az nagyon szakadt és öreg), és azóta még nem szállt ki belőle…
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. június 10. 2 komment

TOM BOBB: TORONTO KÉPEKBEN #6

Címkék: fotók

Egy város ereje
 
Lehet, meséltem már erről részleteket régebben, de most pontosabb és tárgyilagosabb leszek. Toronto városa egy teljesen „hétköznapi” város, egy alig 2,5 milliós közösség, szinte csak egy jelentéktelen kis gócpont az Ontario-tó partján. De ott van körülötte a többi város, település és lakott hely, melyek együttesen alkotják a Nagy-Toronto névre keresztelt egységet (GTA – Greater Toronto Area), amely már óriási területű és lakosságú. A teljes város feltérképezéséhez, be- és/vagy átjárásához nem hogy órák vagy napok, hanem akár hetek és hónapok is kellenek.
Naponta szembesülhetsz vele, mikor a Nagy-Toronto térképet nézegeted, hogy maga a város, amit ismertél és amiről egy népszerű, különleges, egyedi blogot vezetsz, mindössze parányi kis terület a hatalmas lakótengerben. És ez azért is érdekes, mert maga Toronto amúgy is óriási – éppen ezért nehéz felfogni, micsoda távolságok vannak a GTA-ban.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. május 30. 13 komment

HOGYAN ÉS MENNYIÉRT?

Címkék: étkezés

Vállalható válság
 
Igen, még a nagy és erős Kanadában is válság van, a pénz időnként csak arra jó, hogy kitöröld vele (a pénztárcádat)(aztán már csak apród marad) – bár hozzá kell tennünk, hogy a kanadai és az amerikai dollár évtizedek óta nem látott „helycserélés-támadásban” vett/vesz részt, aminek itt Torontóban (és Ontario állam déli részén) nagyon örülnek. Mivel a kanadai dollár erősebb, mint az amerikai, érdemes lett átjárni oda tankolni, vásárolni, enni és inni.
Remek.
 
Valamiért a világon átnyargaló gazdasági válságot itt az emberek úgy érzik meg, ahogy te sosem fogod: egy esztendő alatt a benzin ára 30-40 százalékkal ment feljebb (őrület!), a tej és kenyér is kimagasló ugrást művelt, miközben olcsóbb lett a sajt meg a kóla. Mi a fene ütött a gazdaságba? Kik alkotják meg az árakat? Mi ez? Hogyan és mennyiért vásárolhatsz Torontóban, ebben az azért mégsem annyira vészes, már-már vállalható válságban?
Megmondom.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. május 20. 1 komment

ONTARIO SCIENCE CENTRE

Címkék: város

A negyven éves tudomány
 
Toronto városa a múlt század ’50-es és ’60-as éveiben annyira elkezdett bővülni, a rengeteg új bevándorló miatt szemmel láthatóan terebélyesedni, hogy a város vezetősége felvetette: a világ köbö 10-20 tudományos központja mellett nekik is szükségük lenne egy jól felkészült, később akár világhírűvé is válható központra. Így aztán meglesték, hová lehetne építeni egy kellően modern, a tudományos világot az emberekhez kicsit közelebb hozó épületegyüttest. Végül a Don River közelében lévő központi területre esett a választás, ahol az egyébként is óriási Ernest Thompson Seton Park található. Ennek a parknak a Don Mills Road felé eső szélén kezdték meg 1961-ben az építkezést.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. május 10. 9 komment

ÉRDEKESSÉGEK TORONTÓBAN #3

Címkék: város emberek

Mintha
 
Tényleg olyan érzés, mintha kicsit otthon lennél. A saját földeden. Aztán persze rá fogsz döbbenni, hogy ez itt Amerika (pontosabban: Kanada)(még pontosabban: Toronto), de tény, hogy elég sok ismerős dolgot fogsz találni és meglátni. Tudod, a fák, az autók, az épületek, az állatok (néha még az emberek is), az ételek és italok, a természet és a természetfeletti mind-mind nagyon hasonlóak ahhoz, amit megszoktál. Itt is gyom és virág nő a fű között, itt is büdös lesz, ha elmegy melletted egy rosszul beállított karburátoros autó, itt is vannak őrültek az utcai tüntetéseken, és itt is hangyák jönnek be időnként a házba – bár ezek legalább négyszer akkorák, mint amiket Magyarországon láthatsz, de hangyák…
Az egész egy nevetséges érzés. Ugyanis a kanadai emberek vágynak Európába, miközben sokan nem engedhetik meg maguknak a repülőutat és a pár hetes vakációt (azért nem árt számszerűvé tenni, hogy egy magyar átlagkereset kétszerese a kanadai út oda-vissza, miközben az itteni fizetés fele ugyanez). Vágynak tehát oda, miközben valahol ugyanezt kapnák, ami itt van.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. április 30. 8 komment

MAGYAROK TORONTÓBAN

Címkék: emberek

Tények
 
Annak idején, még a múlt század ’50-es éveiben ezrével (sőt: tízezrével) érkeztek Kanadába a magyar menekültek. Őket aztán kevesebben, de még így is tömegesen követték újabb emberek a ’60-as években, aztán egy viszonylag nyugodt 10-20 évet követően (amikor mindössze pár száz disszidensünk volt), a ’90-es években újabb hullámban érkeztek a sokszor csak anyagi előnyöket néző semmirekellők, házasságszédelgők, férj- és feleségvadász jöttmentek, hogy aztán a 2000-es évek után egészen másfajta nézettel, immáron munka és kötelezettségek elől menekülő sok-sok érdekes ember (magyarok?) lepje el az országot. Mivel nem óhajtok politikai vonatkozásokba bocsátkozni e blogon, maradjunk annyiban: itt vannak.
 
Azt beszélik, Toronto és környékén (ahol egyébként is a kanadai lakosság közel 1/3-ad része éldegél) olyan 100-150 ezer magyar születésű, magyar anyanyelvű embert találhatsz. Mások azt mondják, ez a szám akár 300 ezer is lehet – senki sem tudja a pontos adatokat. Ha hegyezed a füledet, a parkokban, utcákon, boltokban és bevásárlóközpontokban sokszor hallhatsz magyar beszédet. Aki érdekesen, majdhogynem érthetetlenül beszéli a nyelvet, akár évtizedek óta itt élő magyar is lehet – vagy éppen otthon, Magyarországon sem ezt a nyelvet preferáló hazánkfia. Ez az ő választásuk. Egyikük ismeri Kanada nemzeti nyelvét, a másik nem.
Azt mondom, a maga módján érdemes mindkettő népséget kerülni.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. április 20. Szólj hozzá!

MENNYDÖRGŐ NIAGARA

Címkék: közlekedés emberek

Vendégeskedve
 
Előzzük meg a félreértéseket! Ez egy várost bemutató blog, de tény, hogy aki Torontóban jár és nem nézi meg a Niagarát, az valamiért kevesebbet látott – akár magából a városból is. Rendben van: a vízesés nem volt és nem is lesz Toronto része, nem külvárosa, nem egy közeli városka hozzá, de valamiért mégis összetartoznak. A torontóiak úgy „ugranak le” egy-egy hétvégén ide, mintha csak a szomszédba mennének tejért.
Most tehát „vendégeskedni” fogunk és ellátogatunk az amerikai határ mellett álló kisvárosba, ott szépen szemrevételezzük a határt, a vizet, a robajt, az embereket, és azzal a tudattal bólintunk majd egyet, hogy ezt is kipipáltuk.
 
Első lépés: az utazás. Ezért is kapott a poszt „közlekedés” szekciós besorolást.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. március 30. 8 komment

KULTÚRÁLIS ESEMÉNYEK TORONTÓBAN

Címkék: város emberek

A kultúra, mint tényező
 
Hiába tudjuk, hogy a fehér ember lassan látható kisebbségbe kerül az országban (és így persze a városban is), a Torontóban nyaranta szervezett fesztiválokon, eseményeken, megmozdulásokon azért túlnyomó többségben ilyen bőrű srácokkal és lányokkal fogsz találkozni. Nem azt mondom, hogy az ázsiai és dél-amerikai, afrikai és Marsról érkezett emberkék nem érdeklődnek, de bizony az ilyen eseményeken egyelőre ők kisebbségben vannak.
Talán a kultúra része ez is, mint megannyi más. Talán kell hozzá egyfajta életérzés, gondolat és tudat, mely párosul a „kalandvággyal”, a felfedezés, az öröm, a hangulat (harmónia?) utáni emberi vágyakozással. Ki tudja? Mindenesetre tényként kezelhetjük, hogy aki magába forduló, esetleg csak és kizárólag a saját beteges közösségében érzi jól magát (akár a saját nyelvét beszélve), az nem fog érdeklődni más kultúrák, másfajta szórakozási lehetőségek iránt – és így szépen elmegy mellette az élet.
Az ilyen ember sok mindent nem lát és nem hall, sok dologgal nem tud szembesülni. Kár érte.
 
A tavasztól őszig tartó kulturális élet igen sokszínű Torontóban, és most meg sem próbálom a teljes palettát elmesélni – mindössze a saját tapasztalataimat, élményeimet osztom meg veled, pár fotóval és filmekkel megalapozva.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. március 20. 21 komment

CIVILIZÁCIÓS PROBLÉMÁK

Címkék: emberek

Gyűjtőhely
 
Toronto városa, és úgy általában véve Ontario déli, délkeleti része a világ egyik legnagyobb és talán leginkább ismert multikulti gyűjtőhelye. Szögezzük le már most az elején, hogy ezzel a poszttal nem akarok semmiféle politikai/társadalomtudományi/földrajzi/vallási/mittudomén témával foglalkozni, mindössze elmesélem, mi a valóság, ha körbenézel a városban. Az esetleges hozzászólásokban köszönöm, de nem kérek semmiféle különösebb kioktatást!
 
Toronto városa lényegesen nagyobb gyűjtőhely, mint London, Párizs, Amszterdam, hiszen ebbe a körzetbe évente sereglenek száz- és százezrek a világ minden részéről, méghozzá úgy, hogy legtöbbször maradnak is. Itt nem csak afrikai, ázsiai bevándorlókkal, hanem európaiakkal, dél-amerikaiakkal és „kisázsiakkal” is bőven találkozhatsz (Európába inkább csak afrikaiak és ázsiaiak érkeznek), mert ez az egyik legnagyobb befogadója és elosztója az országnak.
Érdekes, hogy a francia nyelvet egyébként jól beszélő afrikaiak jelentős része inkább választja Torontót, mintsem a francia nyelven jobban kommunikáló Montrealt vagy Ottawát – ennek persze oka van, amit később le is merek írni.
Most tehát nézzük meg, miféle érdekességek, fajok, rasszok, népcsoportok várnak rád, mikor a városba érkezel! Rövid utazást teszünk a valóság talaján.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

· 1 trackback

Tom Bobb bejegyzése 2011. március 10. 6 komment

TURISTAKÉNT TORONTÓBAN

Címkék: város

Ez most „óriásposzt” lesz, de nem tudtam rövidíteni. Sajnálom.
 
Előzmények
 
A magyar utazók többsége (reméljük legalábbis) turistaként látogat Kanadába, ezen belül Toronto városába. Amikor elhatározod, hogy teszel egy kis látogatást emitt a „Tengeren Túlon”, fel kell készülnöd rá, hogy szembesülni fogsz vele: még mindig nem tartanak téged európai polgárnak – lesznek problémáid útközben.
Nem fogunk politizálni, ez most csak ténymegállapítás, ne ijedj meg! Amennyiben sikeres ember vagy és közvetlen járattal érkezel (úgy hallottam, indulni fog egy Toronto-Budapest járat)(de már az is lehet, hogy működik), akkor Ferihegyen tesznek fel kérdéseket a kanadai titkosszolgálat szép szál legényei (random válogatnak az utasok között, illetve „kedvelik” az érdekesen kinéző, népes és hangos magyar családokat, akiknek hirtelen sok a bőröndjük), amennyiben viszont más repülőterek érintésével ugrassz át a Nagy Vízen, úgy ott szembesülsz vele, hogy bár NATO-tag vagy, EU-tag és demokráciában élsz (ha-ha-ha), fehér a bőröd (többségünknek), nem viselkedsz kihívóan, mégis téged állítanak félre majd a becsekkolásnál a magas, határozott fellépésű, szépen beszélő öltönyösök. Mert tudni akarják, miért indultál Kanadába.
Ennyi.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. február 20. 2 komment

TOM BOBB: TORONTO KÉPEKBEN #5

Címkék: fotók

Csak egy kicsit
 
Ma nem fogom tucatnyi mondattal rabolni az idődet. Csak egy kicsit.
A lent látható fényképekhez nagyjából odaírtam, mit jelentenek, hol készültek, mi a történetük – talán ennyi elég is. Persze nem akarok fotóblogot készíteni a „Torontóból”, bár úgy érzem, egy-egy várost a leírások mellett főként filmekből, fényképekből ismersz meg. Van még mit mesélnem és fogsz még hosszú beszámolókkal unatkozni ezen az oldalon, de most inkább a fényképek mesélnek helyettem.
 
A kérdés sok emberben (barátokban, olvasókban) felmerült már, és gyorsan meg akarom felelni, mielőtt tovább és tovább terebélyesedik. Nem, egyáltalán nem vagyok hivatásos fényképész, ezt a „szakmát” sosem tanultam (hát persze: látszik a fotóimon), és nem ebből élek. És igen, régebben is rengeteget fotóztam – Budapestről és Magyarországról több száz fotóm van, melyeket ebben a messzeségben, ahová jöttem, szoktam is nézegetni (nem, nem nosztalgiázok, annyira öreg még nem vagyok). Készítettem jobb és rosszabb fényképeket Prágában is, ahol a nászutamon voltam, és annak idején még akartam is egy Prágával foglalkozó blogot nyitni, ahol elmeséltem volna a látogatóknak, hová érdemes menni, mit érdemes megtekinteni – nem jött össze.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. február 10. 2 komment

A TORONTÓI IDŐJÁRÁS

Címkék: város

Alapozás
 
Többen esküdöznek rá, hogy Toronto sokkal északabbra fekszik, mint Budapest, ezért vannak itt olyan hidegek. Az ilyen emberek nem gondolnak bele, hogy mit beszélnek. Habár hidegebbek és tartósabbak a telek ebben a városban, de ez nem azért van, mert északabbra fekszik.
Míg Budapestet (Magyarországot) természetes hegyvonulatok veszik körbe, addig Toronto két nagy tó, a Huron és az Ontario között fekszik (utóbbi partján), semmiféle magasabb domborzat nem veszi körbe, és a tavak hatással vannak az időjárására. (Érdemes kitérnünk rá, hogy ezen öt nagy tó és a telenként északról beömlő hideg levegő miatt vannak akkora havazások az Egyesült Államok középső és keleti részén.) Sokkal magasabb a páratartalom, erősebbek a szelek.
Igen, sokszor úgy érezni, hogy hidegebb van, mint azt megszoktuk. Mindjárt elmesélem, mitől van ez.
 
Toronto időjárása csak kicsit más, mint megszokhattad otthon.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. január 30. 3 komment

FORT YORK

Címkék: város

 

Yorki csillagok
 
Minden bizonnyal úgy kezdődött a történet, hogy a kis Iluska Vicuska Jennifer és Gergő Benjamin az Ontario-tó hűs vizében fürdőztek, mikor megérkeztek az első amerikai katonák a környékre. A fürdőzésből menekülés, a menekülésből több évre terjedő kaland született – és a végén pár bátor legény megvédte a híres Fort York erődjét a rátámadó amerikai katonákkal szemben.
Így lehetett?
Nem egészen.
Az erődöt az angol és kanadai csapatok azért építették a tó partjára, hogy védje Kanada egész keleti, illetve északkeleti részét. Ez volt a lehető legtávolabbi hely a tavon keresztül az Egyesült Államoktól, ráadásul természetes kikötőként funkcionált – mellette északra és délre lápos, mocsaras volt az Ontario-tó partja, arrafelé egy támadó alakulat nem tudott volna partra szállni. 1793-ban tehát megépült ez a híres erőd, és az alkormányzó olyan büszke volt a műre, hogy Toronto városát el is nevezte York-nak. Nosza.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. január 20. 15 komment

ÉRDEKESSÉGEK TORONTÓBAN #2

Címkék: közlekedés emberek

Tiszta Amerika!
 
Tudom, elcsépelt és közhelyes kezdés ez, de szót kell róla ejteni, hogy Kanadában (főképpen Torontóban) rengeteg fajta-féle embercsoport, rassz éldegél. Ezek bevándorlók, turisták, távoli világokból idetalált jöttmentek, akik közül sokan még havat sem láttak, vécét sem láttak, vagy (ezt lehet fokozni) metrót, magas házakat, más bőrszínű embereket sem láttak.
Mivel iszonyatos nagy itt a napi beözönlés, iszonyatos nagy a fertőzés veszélye is. Olyan emberek kapaszkodnak a közlekedési járműveken, akik kezet ritkán vagy sohasem mosnak, ruhájuk büdös és koszos, hajuk csapzott, és nem is gondolnak bele, miféle betegségeket terjesztenek és hoznak be ebbe az országba, városba magukkal (gyengébbek és fröcsögők kedvéért: most nem csak a fekete vagy barna emberekről meséltem).
Így történik, hogy Toronto a világ egyik legnagyobb felvevője a kémiai kézmosóknak. A kis műanyag dobozos vackoknak. Minden hivatalos épületbe belépve, rögtön az ajtóval szemben ott fogad a talpakon álló, vigyorgó kézmosó. Nyomsz kettőt a tenyereidre, összedörzsölöd őket és elhiszed, hogy ezzel megakadályoztad a fertőzést. Hogyne. Nem is veszel tudomást a tíz méterrel hátrébb levő vécéről, ahol valódi szappannal és valódi vízzel tudnál tisztálkodni.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2011. január 10. 1 komment

KISKARÁCSONY, NAGYSZILVESZTER

Címkék: város emberek

Azé, aki megtartja
 
Volt alkalmam beszélgetni olyan emberekkel, akik csak biccentenek, mikor szóba kerülnek az ünnepek (nevezetesen a karácsony és az újév), de csak azért ismerik, mert itt vannak Kanadában és hallottak már róluk. Megint mások határozottan tudnak róla, hogy mi, többnyire fehér bőrű és kifinomult ízlésű (szerintük persze ostoba) emberek ilyen és hasonló megmozdulásokat teszünk azért, hogy múljon az idő. A harmadik csoport pedig tudomást sem vesz az ünnepeinkről.
Kanadában, így Torontóban is, akkora a multikulti (mely azért recseg-ropog, de nagyjából még létezik), hogy kimondottan meg van tiltva a kifejezés: „Kellemes karácsonyi ünnepeket!”, helyette azt kell a másik ember arcába nyögnöd, hogy: „Legyen szép ünneped!” – mely azért nem ugyanaz.
 
A helyzet a következő: azé a karácsony, aki megtartja. A többiek mindössze érzékelik, hogy egy pár napban bezárnak a nagyobb boltok, üzletláncok is, hogy mindenféle világító díszek kerülnek az udvaron álló fenyőfákra, vibráló fények kúsznak a kerítésekre, házakra, hogy mindenki vidám, mint holmi kisgyerek.
És persze a legfontosabb: mindenki vásárol.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2010. december 20. 4 komment

KENSINGTON MARKET

Címkék: emberek étkezés

Nyílt titok
 
Van Torontónak pár olyan része, melyről tudnak az emberek, ismerik az itt lakók, mégis többen értetlenül állnak, mikor megkérded őket, hová menjél, ha ezt vagy azt meg akarod nézni, venni, tapogatni (lassan érik a bejegyzés róluk is)(az érdekes emberekről). Idővel, ha majd eltöltesz egy kis időt a városban, két dologra gondolsz ezekkel az emberekkel kapcsolatban:
 
·         annyira ostobák, hogy nem tudják, mi hol és mennyiért található,
·         abszolút ellenségesek (nem segítőkészek) veled, és jókat röhögnek a markukba.
 
Nyílt titok (nyílt, mert nem nézem őket ostobának), hogy vannak olyan helyek a városban, ahol sok minden olcsóbb, elérhetőbb, élvezetesebb – ráadásul van olyan híres a környék, mint a mindig és mindenhol emlegetett Eaton vagy a CN. Az egyik ilyen hely a híres Kensington Market, ahol, ha lehet, még az olcsóbbnál is olcsóbban vásárolhatsz, hihetetlen választék vár rád ételben, italban, színes vackokban, ruhákban, érdekes magokban, fűszerekben – bármiben.
A hely azon emberek vásárlóhelye, akik szeretik a konyhai kalandokat.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2010. december 10. 3 komment

TOM BOBB: TORONTO KÉPEKBEN #4

Címkék: fotók

Megunhatatlanul
 
Az olyan bloggerek, mint jómagam, időnként szembesülnek ezzel a „problémával”, hogy képesek előre gondolkodni, és próbálják látni, előre látni a jövőt – teszik ezt azért, hogy egy pontos (és időnként megmásíthatatlan) terv szerint jelentessék meg számodra az újabb és újabb posztokat. Véleményem szerint ez is csak felhőtlen bloggerkedés, ha egyesek már-már újságírásnak, komoly szerkesztésnek is hívják. Ez még nem az.
Csak szórakozás.
 
Miközben áttekintettem, hogy vajon meddig leszek képes havi három alkalommal érdekességeket és izgalmas fotókat szolgáltatni neked erről a városról, rájöttem, hogy egyszer majd vége szakad a folyamatnak, és eljön a nap, mikor megjelentetem az utolsó, befejező, lezáró posztot. Mindez azért, mert (jobb híján) addigra mindent elmesélek majd, amit el lehet mesélni – és bemutatok mindent, amit be lehet mutatni.
Addig is (szerencsére) azért van egy nagyon életképes része ennek az egész várost megismertető és bemutató hercehurcának: a fotók. Rengeteg fényképet készítek jártamban-keltemben, és majd miután elfogyott az utolsó bejegyzésem is, melyet emberekről, a közlekedésről, az étkezésről vagy magáról a városról írtam, marad még pár „lövés” - itt lesznek ezek a megunhatatlan fotók.
Megunhatatlan fotók egy érdekes és megunhatatlan városról.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2010. november 30. 1 komment

A TÉLAPÓ ELJÖVETELE

Címkék: emberek

Hagyományok
 
Mint szinte minden népnek, törzsnek, fajnak, csoportosulásnak, úgy a torontói embereknek is van saját, immáron (talán) világhírű, de annyi szent, hogy „észak-amerikai hírű” hagyománya: 1905 óta felvonul a városban a Télapó, és a legendák szerint cukorkát osztogat az őt dicsőítő apró, ártatlan bájjal rá felnéző gyerekeknek.
Idén (2010-ben) a Télapó lusta volt, és nem osztogatott cukorkát. Természetfeletti erejéből csak annyira futotta, hogy integetett – és késett legalább másfél órát. Talán el is néztük volna neki, ha nem zúdult volna be erős, dermesztően hideg szél a városba, amiről a meteorológusok előtte nemigen szóltak.
A hagyományok szerint a Télapó maga elé küldi a boldog, látványosan összhangban mozgó, hangos, színes és szagos csapatokat, akik felvillanyozzák az embereket, és akiknek az a dolguk, hogy szórakoztassanak – tegyük hozzá: meg is tették. Aztán jön az Öreg, és végigvonul pár utcán, viszik (hozzák) őt a rénszarvasok, majd befejezi vonulását, és mindenki mehet haza Isten hírével.
Valahogy így történt. Elmesélem, pontosan hogyan is volt.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

· 1 trackback

Tom Bobb bejegyzése 2010. november 20. 1 komment

ÁLLATOK PARADICSOMA

Címkék: város

A dzsungel törvénye
 
Volt egyszer az a rengeteg állat. Ezzel kezdünk.
Az állatok között aztán felbukkant az ember, és az ember gondolkozni kezdett – ez miatt hiszi úgy, hogy különb az állatoknál. Némely esetben valóban különb. Kevés esetben. Ezt követően az ember építeni is kezdett (ha már gondolkozott), és mire észbekapott, belakta az egész bolygót, nem hagyott érintetlen területet az állatoknak.
Mit tehettek az állatok? Alkalmazkodtak.
 
Torontóban az állatvilág alkalmazkodása egyszerűen lenyűgöző. Hihetetlen látni és átélni azokat az első perceket, mikor rádöbbensz, hogy ez itt egy óriási, nyüzsgő, izgő-mozgó világváros, amit a világ legforgalmasabb autópályája szel ketté – és mégis rengeteg állat gondolkodás, félelem, távolságtartás nélkül él benne, él együtt az emberekkel, nem zavartatva magát.
Mi történik itt?
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2010. november 10. Szólj hozzá!

HALLOWEEN TORONTÓBAN

Címkék: város emberek

Legendák a múltból
 
Csak a tisztábban látás kedvéért.
A halloween egy ősi kelta hagyományokból eredeztethető ünnep, melyet egyes emberkék szerint az összes angolszász országban (és a világ sok táján) ünnepelnek. Ez persze nem igaz. Érdekes, hogy ünneplik az Egyesült Államokban és Kanadában, de eszük ágában sincs ünnepelni odaát a ködös Albionban Angliában, vagy éppen Ausztráliában, Új-Zélandon, esetleg (ha már az egykori birodalom országaiban járunk) Indiában, Hongkongban (!), vagy éppen Dél-Afrikában.
Van ez így.
Megint más, hogy egyes európai és ázsiai országok (Hollandia, Izrael, Magyarország) szeretnék átvenni ezt a szokást, ünnepséget, csak éppen nehezen (vagy egyáltalán nem) sikerül nekik. Van ugyebár egy kellemes „halottak napja”, és egyes elmék ez elé szeretnék bezsúfolni a máshonnan, más kultúrkörből lopott ünnepet.
Hajrá!
Addig is mesélek kicsit, mi a helyzet ott, ahol már több száz éves a hagyomány.
 
Meg fogsz lepődni.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

· 1 trackback

Tom Bobb bejegyzése 2010. október 30. 12 komment

KERTES HÁZAK TORONTÓBAN

Címkék: város

Definíció
 
Pár bejegyzéssel ezelőtt meséltem kicsit a tehetősebbekről, akik itt élnek Torontóban, de nem hivalkodnak, csak ledobálják szebbnél szebb házaikat egy-egy csöndes környék csendes kis utcájába, és nap mint nap teszik a dolgukat. Ezek az emberek (családok) számunkra csodálatos, elképzelhetetlenül nagy, drága házakban/palotákban élnek. Nem szükséges irigykedni rájuk – és azt is meg fogom mondani, miért.
Mellettük ott vannak a kanadai „átlagemberek”, akik reggel ugyanúgy dolgozni járnak, mint te, és este fáradtan érkeznek haza (pont, mint te), és hétvégén molyolnak a kertben, füvet és sövényt vágnak, gereblyéznek, ültetnek és csinosítanak. Ez így helyes. Ha valaki szeret molyolni, tegye azt!
Ezek az emberek (mint nagyon sok ember Torontóban) kertes házakban laknak.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2010. október 20. Szólj hozzá!

A SZÉTTÖRT BETON LEGENDÁJA

Címkék: város emberek

 

A legenda születése
 
Azt beszélik, az első jelet valamikor 1918-ban süllyesztették egy torontói járdába, mikor a beton már kezdett megszilárdulni. Valahol a Danforth és a Logan környékén felfedezni véltek már 1922-es jelet is, illetve szó esett róla, hogy a King Eddy Hotel közelében van egy 1930-as bélyegző – de ezeket eddig senki sem látta, és senki sem fényképezte le.
Az eredeti elképzelés még ma is érvényes: azért kell (kötelező) az elkészült járdaszakasz néhány (általában első és utolsó) tagjába „beletenni” a készítők nevét és az évszámot, hogy később, ha valami probléma merülne fel a járda minőségével, akkor az illetékesek tisztában lehessenek vele, hogy mikor is készült az érintett szakasz, és ki készítette.
A készítőknek annak idején garanciát kellett vállalniuk a munkájukra. Akkoriban még olyan idők jártak…
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tom Bobb bejegyzése 2010. október 10. 6 komment

HÍV A VASÚT, VÁR A… A… A „GO”!

Címkék: közlekedés

A beözönlők
 
Mint minden normális világvárosnak, úgy Torontónak is megvan a maga vonzáskörzete, amely a város területétől lényegesen nagyobb, és köbö lakosságának az egyötödét, közel egymillió (más vélemény szerint több) embert „mozgat” a városba nap mint nap. Ezek az ingázók, akik a reggeli órákban érkeznek, és általában estefelé térnek haza.
Nevezzük őket így: beözönlők!
A miértre könnyű a válasz: ezen emberek esetében hihetetlen tömegekről beszélünk, szinte egy teljes nagyváros lakossága jön-megy minden nap. És ezeknek az embereknek egy jelentős része nem gépkocsival közlekedik – holott valahogy ez természetesnek tűnhet a már taglalt kanadai álmot tekintve. Nem. Néhányan, közel 200 ezren inkább a kényelmes, gyors (gyorsabb) vasutat választják. A vasút neve GO TRANSIT, és nevezhetjük elővárosi vasútnak, magyarosan HÉV-nek is, főként, mert pontosan olyan színkóddal van lefestve, mint Magyarországon az elővárosi vonatok.
Az ingázók ötöde tehát él ezzel a lehetőséggel, és naponta utazik a GO-val.
Szó szerint beözönlik a városba.
 
TELJES BEJEGYZÉS »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

süti beállítások módosítása