HTML

Friss topikok

  • Tom Bobb: @Itteé: Kaptál egy magánlevelet tőlem. Abban ott a válaszom. (2015.05.08. 20:27) TORONTO – AZ „UTOLSÓ” POSZT
  • Itteé: Kedves Tom Bobb! Beleolvastam egy másik blogodba ahol,elég durva szavak hangzanak el: Feleséged, í... (2015.05.08. 02:55) TURISTAKÉNT TORONTÓBAN
  • Hajni Hajnalka: :-) (2014.09.27. 05:24) MAGYAROK TORONTÓBAN
  • Tom Bobb: @blash: Odakinn mindent kiraknak, amire nincsen szükségük, az viszi el, aki akarja. Ingyen van. Ez... (2014.07.19. 23:14) KERTES HÁZAK TORONTÓBAN
  • Tündér_Lala: Én jártam ott. Rettentően idegen más világ. Gazdag, imádják a csillogást villogást, de valahogyan... (2012.07.13. 20:03) TORONTO – AZ ELSŐ BENYOMÁSOK

Címkék

LÁTOGATÓK

HOZZÁSZÓLÁSOK

Toronto

Tom Bobb bejegyzése 2010. május 30. 11 komment

TOM BOBB: TORONTO KÉPEKBEN #1

Címkék: fotók

Európai szemmel
 
Valahol természetes, hogy egy Európában született és az európai „értékrendben” hosszasan élő ember számára igenis másképpen néz ki egy tengerentúli, szépen, magyarosan: az óceán másik felén elterülő világ.
Olyan ez, mint a börtönökben a rács; a rab szerint az van bezárva, aki a túloldalán tartózkodik, ám az őr szerint a rab. Nem mondhatjuk, hogy az óceánon túl egy másik világ terül el (főként a rengeteg amerikai film és sorozat hatására)(hiszen ismerősnek kell tűnnie ennek a világnak), mert ők az óceán túlfelén hajlamosak azt mondogatni, hogy szerintük terül el egy másik, idegen világ a nagy víz másik oldalán.
Minden nézőpont kérdése.
 
Tény, hogy európai szemmel az első döbbenet igazi döbbenet. Ott állsz magadban egy hatalmas város emberekkel, járművekkel, szagokkal és színekkel zsúfolt utcájában, és egyszerűen nem fogod fel, hogy ez itt körülötted a valóság. Az ő valóságuk.
Ez itt Amerika. (Na, jó: Kanada.)
 
Tudod, annyi minden van, ami más, hogy nem blogokat, útikönyveket, hanem egész regényeket lehetne megtölteni a szavakkal. Alig lépsz kettőt, alig utazol pár megállót egy-egy villamossal vagy a metróval, alig fordulsz be egy közeli, ismeretlen utcába, máris újabb élmények érnek, és nem győzöl fényképezni.
Mint minden turista, jómagam is rengeteget fotózom, hiszen számos kellemes pillanatot lehet „elkapni”, miközben járok-kelek a városban. Az én európai szememnek sok minden más, sok az érdekesség, de tény, hogy rengeteg lehetőség úszik el mellettem is, hiszen legtöbbször csak az agyammal fotózok, csak azzal iszom magamba az információkat.
 
De természetesen többször eszembe jut, hogy te is, illetve az én otthoni fényképalbumom is csak úgy láthatjátok azt, amit én látok, ha megörökítem a pillanatokat. Ezért hát néha „megszakítom” majd ezt a blogot egy-egy ilyen bejegyzéssel, ahol leginkább az általam készült fotókból nyújtok át egy-egy meglehetősen széles skálán mozgó adagot.
 
A választás hatalma
 
Tény, hogy európai szemmel még mindig képesek lenyűgözni az égbe szökő felhőkarcolók, és a buszon vagy villamoson ülve többször is a körülöttem lévő emberek arcát vizsgálgatom (ahogy az utcán is), mikor látom a CN Tower hatalmas betoncsíkját (ami együgyű eleganciával csiklandozza az eget), és hiába igyekszem felfedezni rajtuk azt, ami bennem folyamatosan pezseg: öregem, ez itt a CN Tower, és ez nem semmi!
Nekik semmi.
Emlékszem, Budapesten rengeteget sétáltunk a feleségemmel és folyamatosan fényképeztük a város szépségeit. Mert millió szépsége van annak a városnak, hidd el, amit az emberek észre sem vesznek! És mikor megálltunk a járdán, és próbáltuk a legjobb szöget megtalálni egy-egy jó fotóhoz, többen azt lesték, mit fényképezünk. És meglepődtek: jé, van ott valami – valami szép, valami megörökítendő!
 
Így érzem magam Torontóban is. Az itt élő embereknek nincsen „európai szemük”, de talán már szemük sincsen (pont, mint Budapesten a járókelőknek), mert nem látni bennük/rajtuk azt, hogy igenis büszkék, boldogok, amiért (valamiért) ezt a várost választották, és itt lehetnek. Csak úgy vannak. Bele a világba. Bele ebbe a városba.
Élnek. Szürkén.
Bár talán meg lehetne érteni őket, de nem csak a CN Tower-ről van itt szó, vagy a belváros szép tornyairól, a zsúfolt utcákról. Ha a külvárosban, vagy egy külsőbb részen megállok fotózni ezt-azt, sokszor körbenézek, és vigyorogva állapítom meg, hogy a mellettem lévő kocsikból kissé megrökönyödve néznek: „ez meg mit fényképez?” – és ettől máris hazai érzésem van.
 
Most tehát olyan fotók következnek, melyeket direkt ehhez a bejegyzésemhez válogattam ki. Úgy döntöttem, kissé megkeverem azt a rengeteg fotót, amit mutatni szeretnék neked, és csupasz összevisszaságban, kisebb magyarázókkal, feliratokkal ellátva őket szépen berakom ezen kissé semmitmondó pár sor mögé.
Hadd szóljon!
 
 
FÉNYKÉPALBUM A MAI POSZTHOZ
 
Belvárosi toronyházak építés közben. Nem sietik el az építkezéseket, lassan haladnak, mintha a terveket többször is meglesnék, és mintha semmit sem szeretnének elrontani. Ez legalább kissé értékelhető.
 
Ezek az előzőektől nem messze állnak – már készen. Eléggé ronda „kockaházak”.
 
Ezt az épületet ezen furcsa, érdekes külseje miatt fotóztam le – egyébként nem volt feltűnő, beleveszett a „tömegbe”, a többi ház közé.
 
Lakóház a belvárosban – kellemes lehet a felsőbb szinteken lakni, élni a „város fölött”. Köbö 30 emeletes épület lehet, úgyhogy egész az Ontario-tóig el lehet látni, és a másik irányba talán a városhatárig is.
 
 
Megtetszett, hogy milyen játékot játszanak a fények.
 
Itt is a délutáni lemenő nap rajzolt érdekes csillogást a házfalra.
 
Tökéletesen nyírt, szemet gyönyörködtető (egyszerű) pázsit egy átvezető, de főbb út mellett. Érdekessége az itteni pázsitoknak, hogy sűrűbben kell őket nyírni, mint otthon, mert a levegő, a páratartalom teljesen más (erősebb), így gyorsabban nő a fű. Rengeteg embert látni, akik egész álló nap ezzel foglalkoznak. Nyírnak és nyírnak – minden bizonnyal unalmas, de jól fizető meló, mert egész családok vannak erre „ráállva”.
 
Ez még kora tavaszi fotó egy központi parkban, ahol hiányzanak a levelek, a zöld. Amikor a képet készítettem, remek idő volt, és azt lehetett látni, hogy (ellentétben az előző hetekben tapasztalt látvánnyal) tömegek lepik el a parkokat, hogy sétáljanak, kerékpározzanak, görkorcsolyázzanak, vagy csak ücsörögjenek.
 
Rengeteg ilyen egyszintes üzletsor létezik, és rengeteg magasház áll mögöttük.
 
A hírhedt torontói tűzvész (egy halálos áldozat volt) egy belvárosi házfalon megfestve. A férfi, aki meghalt, hivatalosan nem a tűzvész közvetlen áldozata, mert a romeltakarítás közben történt vele ez a sajnálatos tragédia. A robbantáshoz használt egyik gyutacs nem akart „beindulni”, mire ő gyorsan odament ellenőrizni – és ekkor következett be a robbanás.
 
Mikor szemmel láthatóan elfogyott a cement, és a munkások is eltűntek. Ami a kép érdekessége, hogy még most is, közel egy hónappal a készítése után is ez a helyzet ezen a szakaszon, holott a torontói járdaépítők általában rendesen belehúznak, és hamar elkészítik a felületeket.
 
Ez a highway szeli ketté a várost nagyjából Észak-déli irányban – és mindig tömve van. Háttérben láthatod, hogy közeleg az eső, a vihar. Azért érdekes dolog látni ezeket a 4+4+4+4 sávos utakat a folyamatos leállósávokkal. Hihetetlen befogadóképesség, és mégis hihetetlen dugók, tényleg nap mint nap!
 
Szépen, „szellősen” épített lakóházak (igazi, amerikai stílusú tetőterekkel). Ami kicsit fura, hogy az egyik épülő ház tetején az üvegburok már be van törve. Érdekes. Pedig nem 10-20 éves házak ezek.
 
Egyszerű bevásárló utca, és két sarokkal odébb már egy „városközpont” (metróállomás).
 
Templomtorony, mögötte a Four Seasons szálloda.
 
Felhőkarcolók (csak úgy, mert kedvelem őket).
 
Az a tipikus amerikai tűzlépcső – a helyszín akár Brooklyn is lehetne, ugyebár (szag nem volt). Ritka egyébként az ilyen jól látható, nem a hátsó udvarban elrejtett tűzlépcső, de tapasztalatom szerint minden régebbi (talán téglaházban) létezik.
 
Újabb épület, ami a formája miatt fogott meg – tetszetős ez az építési stílus. Nem olyan kocka, egyhangú, mint a házak többsége.
 
Családi ház épül – Magyarországon ez maximum nyaraló lenne. Ez nem OSB, hanem préselt fa, melyet két rétegben állítanak fel, és közé szigetelőanyagot raknak, amibe aztán a mókuspapa az egész családját szívesen költözteti – és így mindenki jól járt.
 
Az Ontario-tó télen – azok ott keményen jégcsapok (és a víz is pokoli hideg volt).

 

A bejegyzés trackback címe:

https://toronto.blog.hu/api/trackback/id/tr522022188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vaszilics Fedor Emánuel 2010.05.30. 09:49:29

Én éppen tíz éve jártam Torontóban. Felejthetetlen élmény volt, csodálatos város!

JanDítě 2010.05.30. 09:55:49

oldalt hozzáadtam a könyvjelzőkhöz.olvasni fogom:)
talán az első bejegyzésedben írtad, hogy 2009ben Mo-ról vándoroltak ki a legtöbben,tudjuk kik ugyebár, nem akarok messzemenő következtetéseket levonni, de gondolom nem egyetemet végzett,3 nyelvet beszélő emberek voltak hanem...Kanada mindig is vonzott de sajnos ehhez nem lenne bátorságom hogy kimenjek oda élni,dolgozni ahogy ők teszik.
pedig én beszélek angolul,diplomám van de mégsem..sajnos...pedig most sem Magyarországon élek

szamojéd szomszéd 2010.05.30. 10:09:19

Nagyon tetszik a blog! Csak így tovább, rendszeres olvasód leszek. 9 évvel ezelőtt 3 hetet töltöttem Torontóban és környékén imádtam! Nekem Kanada olyan volt mint az USA, csak épp egy európaibb kiadásban. Megvan ugyanaz a monumentalitás és hatalmas tér érzet, ugyanakkor kulturáltabb és élhetőbb benyomást kelt. A 3 hét után feltöltődve és boldogan érkeztem haza, aztán ez a jókedv pár hét alatt eltűnt köszönhetően az itthoni közállapotoknak. Toronto, én visszasírlak!

aszakács · http://www.kaldeneker.hu/ 2010.05.30. 10:18:29

Kedvenc városom, örülök hogy mutattál belőle nekünk valamit:)

_benito · www.nst.blog.hu 2010.05.30. 11:03:56

remélem, lesz külön poszt a church streetről :)

jewel79bp 2010.05.30. 11:25:20

A kedvenc országom Kanada, be is teszem a blogot a könyvjelzők közé... sajnos bátorságom nem sok van oda költözni, talán a távolság és amiatt, hogy olyan keveset tudunk róla. Onnan nem egyszerű hipp-hopp hazajönni (most Hollandiában élek).
Nagyon jó amúgy ilyen hétköznapi terekről is nézni képeket, szinte mindenhol csak a kirakatvárost lehet látni a netes fotókon is, engem speciel jobban érdekelnek ezek a képek, ahol láthatom, hogy milyen a város valódi arca. Köszönet érte!

zahor103 2010.05.30. 11:37:23

Örültem, hogy Torontóra leltem az index-címlapon :)

Én is jártam ott, ha valaki még több fotóra vágyik, íme: toronto.zahor.fotoalbum.hu

Amúgy ami az embereket illeti: sajnos Budapesten épp ilyen közömbösek. 10-ből 9-en általában sosem néznek feljebb szemmagasságnál. De ez alapvető emberi tulajdonság: ahol élsz és nap mint nap mozogsz, sosem úgy jársz-kelsz, mintha csak egyetlen alkalmad lenne a megismerésére.

Ami viszont nagyon megdöbbentő volt: Kanada nemzeti ünnepén (Canada Day) elözönlik a kínai, indiai, európai, afrikai, dél-amerikai bevándorlók az utcákat, és mindenki büszkén viseli a polóján, hogy "I'm glad to be a Canadian."

Ez mondjuk nem meglepő, mert Kanadában nem találsz olyan embert, akinek a családja nem a 1-2 generációval ezelőtt vándorolt volna be. A társadalom dinamikus változását az is jól tükrözi, hogy ahol a 60-as 70-es években a magyar negyed volt, most ott áll a Chinatown. Ahol a magyar templom állt, most kínai nagyáruház büszkélkedik. :) Az akkori magyarok pedig meggazdagodtak, integrálódtak (ezt ott könnyű) és kiköltöztek az elővárosokba.

Amit még Torontóban fantasztikusnak tartok: mindenhol mókusok!! :)) és nemhogy nem félnek, hanem tök agresszívek, és leanyáznak, ha nem adsz nekik kaját. :)) (lásd a fotóim közt is)

Na további jó blogolást! ;)

Leslieke 2010.05.30. 11:50:40

6 éve voltam Torontóban 2 hónapig. A képek legtöbbje ismerős, valószínűleg láttam.

Érdemes áthajókázni a Toronto Island-ra. Szép látvány onnan a város.

Néhány év múlva tervezek visszamenni, és egy körutazást is megejteni Kanadában.

Leslieke 2010.05.30. 11:52:41

@zahor103: CN Tower-es, ablakban ülős képem nekem is van. :))

Jók a képeid, grat!

JanDítě 2010.05.30. 12:02:03

@zahor103:
a 21-es képed nagyonprofi :)

Tom Bobb · http://tombobb.blog.hu 2010.05.31. 04:51:18

@JanDítě: Ezen a blogon róluk nem fogok érdemben írni, mert itt a várost és az itt élő embereket (mondom: embereket) mutatom be, nem a menekülteket - bár azért nagyot ne hazudjak! :-) Mindenesetre egyéb kanadai történeteket a másik blogomon lehet olvasgatni, és ezek a "nem egyetemet végzett srácok és csajok" ott rendszeresen szerepelnek - hiszen nap mint nap találkozom velük. Sajnos.

@_benito: Nem szándékoztam külön posztot írni erről a környékről, de ha azt mondod, hogy szerves része Torontónak, és "kell" írni róla, hát meggondolom - és elmegyek oda, készítek fotókat is. (Nem én leszek a főszereplő, remélem.) :-)

@jewel79bp: Pontosan ez volt a tervem a fényképekkel, hogy ne csak a Tornyot, a mindenhol látható szépségeket mutassam be, hanem a természetes városarcot is. Örülök, hogy jött valaki, aki ezt észrevette, és tetszik is neki, amit lát!
Jó érzés ilyen hozzászólást is olvasni.

@zahor103: Kellemes, szép, néhol gyönyörű fotókat készítettél, tényleg gratulációt érdemelsz!
Lassan itt van előttem a "Canada Day", úgyhogy talán a júliusi első bejegyzésem erről fog szólni - fotókkal, élményekkel. Mert ha nagy csinnadrattát készítenek, akkor megéri "elvegyülni" (Pünkösdhétfőn - itt "Victoria Day" - nem volt semmi ünnepség, csak este kisebb tűzijáték)(ezért nem utaztam le a belvárosba).
süti beállítások módosítása