Alaphelyzet
Előfordulhat, hogy turistaként van hová jönnöd, várnak rád a reptéren, és kényelmesen fogod a csomagjaidat elszállítani, kényelmesen fogsz utazni, nyugodtan gondolsz a holnapra, mikor majd megmászod a CN Tower-t, és azt kiáltod a világ felé, hogy mukk.
Normális esetben azonban nem fognak rád várni, hiszen idegen vagy ebben a városban, aki épp olyan „elveszett”, mint minden turista a kezdet kezdetén, nem hazai terepen. Attól függően tehát, hogy hosszabb vagy rövidebb időre maradsz csak Torontóban, elsőként motellel próbálkozol.
A motelek olcsók, az ifjúsági szállók még olcsóbbak. Ennél lejjebb nincsen. Remek kiindulópont ahhoz, hogy ha hosszabb időt szándékozol itt eltölteni, akkor legyen egy hely, ahol a cuccaid pihennek, míg te felfedezel és keresel egy állandó fészket.
Alaphelyzetben tehát még az elindulásod előtt telefonálsz egy helyi motelbe (az Internet párat ki fog dobni, ha rákeresel), és megtudod, hogy horribilis áron dolgoznak (még így is, hogy olcsók), úgyhogy nagyon gyorsan fogsz találni sokkal olcsóbb szállást.
A pénzed és jövőbeli terveid mondják meg, hogy kiadó lakást, vagy kiadó szobát keresel-e.
Lakások
A szoba és a lakás között már így kimondva is óriási a különbség – hát még, ha bele kell nyúlni a pénztárcába! Torontóban szinte lépten-nyomon láthatsz táblát a toronyházak, egyemeletesek és a páremeletesek mellett, melyen hirdetik, hogy 1, 2, esetleg 3 hálószobás lakások kiadók. Néhány tábla még azt is sejteti, hogy az árak mettől indulnak felfele.
Legegyszerűbb persze az Internet, az újság, vagy az Internetes újság. Az Amerikában, így persze Kanadában is használatos hirdetőújságban minden témakörben találsz érdekességeket. Itt aztán kereshetsz lakást és szobákat kedvedre – előnye, hogy rögtön tudsz telefonálni, lebeszélni egy időpontot a megtekintéshez, hátránya viszont, hogy abban a pillanatban, mikor kinézted (és talán meg is tetszett az ár/érték arány) nem vagy rögtön ott. De sebaj. Ha lecsúszol valamiről, hidd el: jön egy másik, ami talán jobban meg is éri! (Tapasztalatból dumálok.)
Az árak általában 720-750 dollárnál kezdődnek, ezért egy nagyon lepukkant lakást képzelj el – úgyhogy inkább tornázzuk feljebb magunkat! 800 dollár környékén már kellemesebb a látvány, nincsen sem patkányszar, sem lógó kilincs, függönyrúd, nagyon használt vécé és fürdő. Fontos, hogy tisztában legyünk vele: ha egy hálószobás lakást bérelsz, akkor nem egyszobás lesz majd a kecó, mert magyarosan azt mondjuk, hogy a nappalival együtt, ami jár hozzá, máris kétszobást bérelsz, ugyebár…
Havi 850-900 dollárért kapsz olyan lakást, ami egy viszonylag csendes házban van, ahol liftet is találsz (nem is egyet, többet), és esélyed van rá, hogy a 40-45 négyzetméterhez jár majd egy-egy kisebb-nagyobb erkély is. Hoppá! Hidd el, hogy ha nyáron érkezel Torontóba, éjjel kellemes lesz odakinn ücsörögni az erkélyen, hűsölni kicsit; esetleg még azon is el fogsz gondolkozni, hogy mi lenne, ha kivonszolnád a matracodat, és ott aludnál?
A mendemondák szerint általában ingyenes légkondicionáló jár néha a lakásokhoz, amit úgy és annyiszor használsz, ahogy és ahányszor akarsz. Viszont a mendemondák szerint ebből baj is származik, mert a rengeteg jöttment, akik folyamatosan özönlenek az országba, általában olyan helyekről érkeznek, ahol nem igazán volt szülői felügyelet, tanítás, emberré válási nevelési órák, így ezen „újkanadaiak” esztelenül használják a szerkezetet.
Tudnod kell: Kanadában igen olcsó volt az áram. Régen. Mikor még többségében olyan emberek lakták, akik tettek is az országért, nem csak lelakták azt. (A Niagara-vízesés hihetetlenül olcsó energiával látja el az ország ezen részét.)
A kiadott lakásokhoz tehát jár légkondi, és az egyszeri ember, ha már megfizette az árat, amit kértek tőle, „orrba-szájba menette” a szerkezetet, miközben félig nyitva volt az ablaka, hogy azért olyan marha nagy hűvös mégse legyen már… Így aztán rendesen pörgött a villanyóra, és a Niagara beleizzadt, hogy termelje, termelje az olcsó áramot.
Mostanában évről évre emelik az áram árát, és egyre kevésbé hallani, hogy a légkondicionálás ára bele van építve a lakás árába. Fizesd meg külön, vagy ne akard használni!
Ezért remek dolog időnként a hűvös éjszakai erkély. (Ismerősömtől tudom.)
A lakásokban tehát találsz egy viszonylag tágas nappalit, egy hálószobát, vécét és fürdőt (néha egyben, néha külön-külön), konyhát vagy konyharészt (ami egyben van a nappalival, és ha elég szerencsés vagy, akkor erkélyt. Ezért leteszed az első havi pénzt, majd az utolsó havi pénzt, azt az összeget, amit akkor laksz majd le, mikor eldöntötted, hogy nem maradsz tovább – már csak pár hetet, esetleg pont egy hónapot.
Érdekességek
A hely, amit bérelni fogsz, a pénzedtől függően berendezett, vagy éppen töküres. Torontóban nagyon kedvelik az emberek az olyan ágyakat, ahol csak keret létezik, ágybetét nem, mert maga a betét általában egy többször cserélhető matrac. Itt nagy haverság alakult ki azt emberek és a matracok között – vannak, akik évente cserélik a matracukat, alig várják már a hetet, amikor kissé lejjebb kúsznak a matracárak, és rohanhatnak venni vagy hármat…
Így aztán kétségbe nem kell esned, ha esetleg berendezés nélküli helyiséget bérelsz, mert lehet, hogy már első nap találsz odakinn az utcán alig használt, még külsőleg is kellemes kinézetű, akár újnak is tűnő matracot – amit aztán vagy magad szállítasz haza (buszon, metrón ez nem nagyon fog menni)(marad a gyaloglás), vagy taxival vitetsz haza. Még úgy is megéri, hidd el!
Ugyanígy rengeteg használt bútort is találsz. Éjjeliszekrényeket, asztalokat, kisebb javításra szoruló, vagy éppen „baj nélküli” székeket, fotelokat, egész heverőket (ülő- és hátszivacsokkal), és ezt a rengeteg egy- vagy kétszemélyes matracot.
Ha ügyes vagy, és tudod, merre érdemes menni, gyalogolni, nézelődni, akkor pár hét alatt úgy berendezed a lakásodat, hogy rá sem fogsz ismerni.
Valamiért Kanadában mindenki megy, vándorol, próbálkozik itt-ott, és így régi hagyománya van annak, hogy egyes emberek kiadják a szobáikat, házrészeiket, míg mások bérbe veszik őket. A fene érti ezt, de itt az emberek egy része egyszerűen nem szeret „megnyugodni”, hanem évről évre, hónapról hónapra, esetleg hétről hétre költözik.
A „házigizda”, a lakás vagy szoba tulajdonosa, többnyire papíron megbízott igazgatója el fogja kérni az esedékes hónapra kialkudott összeget, és természetesen az utolsó hónap árát is, amit persze nem feltétlenül kötelező „lelaknod”, hiszen többségében azért lehet beszélni ezekkel a gizdákkal, és ha menned kell, hát engedi, hogy menj, nem kell még fogcsikorgatva egy egész hónapot ott laknod – visszaadja „letétbe helyezett” pénzedet (vagy arányos részét).
Nem mindig a legolcsóbb a legjobb, illetve (aranyat köpök) nem mindig a drága a szebb. Amikor majd lakást, szobát keresel, szembesülni fogsz vele, hogy többségben vannak az ostoba barmok, akik szeretnék dupla áron, vagy legalábbis nagyon magas értéken kiadni a cuccaikat, és mikor azt mondod a telefonban, hogy kapjanak a fejükhöz, még nekik áll feljebb, és röhögnek, hogy nem fogsz te azért a pénzért találni magadnak, amire gondoltál.
Dehogynem fogsz. Csak legyél kitartó!
Saját tapasztalat, hogy nem érdemes azért „beleugrani” a bérlésbe, mert tetszik a környék, mert a tulajdonosok szimpatikusak, mert lehet, hogy másnap egy olyan hirdetett lakást/szobát fogsz megtekinteni, ami fényévekkel veri a tegnap látottat, méghozzá ugyanolyan áron – vagy éppen egy ötvenessel olcsóbban!
Vigyázz a bulizós népekkel! Érdemes a „kiszemelt” lakás környékét is figyelembe venned (ez a szobánál is érvényes, bár ha eszed van, családi házban bérelsz, és akkor a környék általában rém csendes, nyugodt), jól teszed, ha például a költözés, szerződéskötés előtt azért éjjel is megnézed a környéket – hátha azt veszed észre, hogy a jöttmentek kellemes (vagy mégoly’ kellemetlen) zenére hangoskodnak, énekelnek, üvöltöznek, buliznak. Ez világjelenség – a szar elől nem lehet mindig elmenekülni, de azért tehetsz ellene, hogy megelőzd az idegeskedést.
Érdemes megfigyelned, laknak-e cigányok a házban. Ha igen, ne bérelj ott lakást!
Érdemes megnézned, miféle fekete korosztály jön-megy a lépcsőházban és a környéken. Ha a „fuxosok”, a „rengeteget dolgoztam ezért a 60 ezres kocsiért”-félék, akkor jobb, ha máshol fogsz lakni.
Ha békés, normális keletieket látsz, ők vannak többségben, rögtön csapj le a kecóra!
Rengeteg lakáshoz saját medence is jár – a ház körbe van kerítve egy hétköznapi drótkerítéssel, és rendesen „úszómester” áll rendelkezésedre (néha) a medencéhez, ahol csak te és a többi lakó csobbanhat. Ez sem rossz. Ahogy időnként a saját konditerem, szauna sem jön rosszul. Persze, ezek már inkább az ezer dollár fölötti kategóriában szerepelnek, de hát elképzeléseidnek csak a pénztárcád szabhat határt! Ugye?
Szobák
Fél Kanada szobában lakik.
Láttam már pár „szobalakót”, úgyhogy van rálátásom – ezek szánalmas emberek. Nem, nem a turisták és nem a messziről érkezettek, hanem a több éve Kanadában élők, akiknek általában egy bőröndjük, egy hátizsákjuk, meg egy laptopjuk van, és szobáról szobára vándorolnak, miközben az idő telik, és mire észbe kapnak, éppen az ötvenedik szülinapjukat ünneplik, gyerek, feleség, unoka nélkül…
Ez nem vicc.
A másik kategória a kocsival is rendelkező, még saját bicajt is birtokló réteg, akik egész kellemes fizetést visznek haza, képesek lennének akár saját lakást is bérelni, de (talán a közösség miatt) maradnak a szobáknál. Így legalább tudnak néha kihez hozzászólni.
A szobáknál ugyanaz a helyzet, mint a lakásoknál: vagy sikerül bútorozottat bérelned, vagy pár napig hordhatod haza a matracokat, szekrényeket, székeket. Nem sokkal magasabb a bútorozott ára, úgyhogy azt ajánlanám, ilyesmiben gondolkodj!
A házakat okosan építik, mert a basement, az alagsor többségében saját fürdővel, vécével, kis konyhával, szobákkal elkészült része az épületnek, külön bejárattal, amit értékesíteni lehet, amit ki lehet adni. Általában két szoba van, de előfordul, hogy hármat is készítenek.
Ha szobát bérelsz, akkor a konyhát és a mellékhelységet meg kell osztanod azzal, aki a másik szobában van. Ezt a békát le kell nyelned. De a dolog nem annyira keserves, mint ahogy elsőre hallatszik – nem nagyon vannak problémák a közös használatból. Mindenki igyekszik normálisan hozzáállni a dologhoz (kivéve persze azt a réteget, akiket most már nem nevezek meg, nehogy szélsőséges rasszistázásba csapjon át ez a bemutatóm).
400-450 dollárért általában egy-egy lepukkant, de lakható (értsd: nem patkányszaros, nagyon koszos) szobát tudsz bérelni valahol a mélyben. Ennek hátránya, hogy kicsi az ablaka, és minden bizonnyal a szomszéd ház falára néz, esetleg van előtte egy érdekes „előkerekítés”, egy pár tíz centiméterre elnyúló bádoglemez, aminek rendeltetésére még nem jöttem rá, viszont nagyon csúnya. Ha ilyen ablakod van, sosem látod az eget. És ez komoly. Depressziósoknak nem ajánlom az alagsori szobákat, mert baj lesz belőle (szintén saját tapasztalat).
500 dollárért már világosabb, esetleg nem feltétlenül a „pincében” lévő szobát kapsz. Ennek az ablaka akár már a kertre is nézhet, és láthatsz fákat, bokrokat, mókusokat, nyulakat, meg persze a házigizdát, aki időnként nyírja a füvet.
A szobák berendezése változó. A lenti képeken is láthatod (ezek mind szobákról készültek), van olyan helyiség, ahol rendes ágyat kapsz, széket és asztalt, akár még beépített szekrényt is, más helyen (ez az olcsóbb) örülj a matracnak, asztalnak. A pénztárcád és az igényeid szabják meg, hol fogsz lakni.
Azonban fontos, hogy ne ugorj bele rögtön a legelső szoba bérlésébe, csak mert úgy érzed, marha drága a motelben laknod, és gyorsan kéne olcsóbb lakhatást szerezned! Rengeteg szobát láttam, tudom, hogy mikor nagyon tetszik majd valami (bár lesznek kisebb-nagyobb fenntartások – berendezés, ablakméret, konyha tisztasága, et cetera), akkor jön a következő szoba, ami jobb lesz, békésebb környéken lesz, tisztább lesz. Sokszor fogsz találkozni megnyerő kis kuckókkal, ahol el tudnád képzelni a rád váró pár hetet, hónapot, de tényleg érdemes mérlegelned és okos döntéseket hoznod.
Nagyon nagy a piac Torontóban. Rengeteg kiadó szoba van.
Végezetül.
A lakásokhoz a házak alagsorában biztosítanak mosási lehetőséget. A szobákhoz nem mindig tartozik mosókonyha, tehát ezzel is legyél figyelmes! Azért az árért igenis adjanak folyamatos fűtést, melegvizet, főzési és mosási lehetőséget! Ha ezek közül valamelyik nem megy, inkább haladj tovább!
Persze, előfordulhat, hogy minden rendben van, csak a mosási lehetőség gyatra, de ilyenkor még mindig ott a választási lehetőség. Millió mosoda van Torontóban, szinte az összes sarkon találsz egyet. Pár dollárért használhatod az ipari mosógépeket, és köbö egy-másfél óra alatt ki is tudsz mosni, meg tudod szárítani a ruháidat.
Ennyi volt a mese mára. Zárul Tom Bobb „mókatára”.
Remélem, hasznos tanácsokkal láttalak el, és tetszett a mai cikk!
FÉNYKÉPALBUM A MAI POSZTHOZ
Kétablakos, világos szoba kétszemélyes franciaággyal
De ehhez csak ilyen fiókos jár, és „beépített szekrény”
Ez már az igényesebb, ahol asztal és szék is van
Az asztal és szék mellé pedig egy újszerű matracos ágy jár
És mindezek mellé egy valódi beépített szekrény
A basement-szobák sajátossága, hogy legalább süppedős, vastag szőnyeggel adják ki
De csak matrac és leharcolt asztal+szék kombinációra telik (meg kicsi ablakra)
HOZZÁSZÓLÁSOK