HTML

Friss topikok

  • Tom Bobb: @Itteé: Kaptál egy magánlevelet tőlem. Abban ott a válaszom. (2015.05.08. 20:27) TORONTO – AZ „UTOLSÓ” POSZT
  • Itteé: Kedves Tom Bobb! Beleolvastam egy másik blogodba ahol,elég durva szavak hangzanak el: Feleséged, í... (2015.05.08. 02:55) TURISTAKÉNT TORONTÓBAN
  • Hajni Hajnalka: :-) (2014.09.27. 05:24) MAGYAROK TORONTÓBAN
  • Tom Bobb: @blash: Odakinn mindent kiraknak, amire nincsen szükségük, az viszi el, aki akarja. Ingyen van. Ez... (2014.07.19. 23:14) KERTES HÁZAK TORONTÓBAN
  • Tündér_Lala: Én jártam ott. Rettentően idegen más világ. Gazdag, imádják a csillogást villogást, de valahogyan... (2012.07.13. 20:03) TORONTO – AZ ELSŐ BENYOMÁSOK

Címkék

LÁTOGATÓK

HOZZÁSZÓLÁSOK

Toronto

Tom Bobb bejegyzése 2010. augusztus 30. 6 komment

ENNI, INNI, ÉLNI

Címkék: étkezés

A választás szabadsága
 
Azt beszélik, sose az alapján ítélkezz, hogy mi mennyibe kerül, mikor egy idegen ország földjére vet a sors, hogy miféle árakat látsz a termékek mellett/alatt/fölött, hanem nézd meg, mennyit is lehet keresni a környéken egy igen kellemes munkahelyen (mennyi a minimálbér), és csak ezt követően vonj le következtetéseket!
Azt hiszem, azon emberek, akik ezt mondogatják, általában használják az agyukat.
 
A magyar embernek minden, mindenhol és mindig drága. Még fel kell nőnie egy olyan „modern” generációnak, aki már rögtön érti és érzi, ha elhagyja az országhatárt, hogy most nem a nemzeti valutánkban kell számolni, nem átszámítani, folyamatosan szorozgatni kell, miközben ácsorogsz a kiválasztott, megkívánt termék mellett, hanem az ottani nemzet pénzében kell mérlegelned. És igen, megsúgom az őrültebbeknek: ez így helyes! Mert hiába kezdesz szorozgatni, hiába fogod eldönteni, hogy neked ez is drága, meg az is drága – enned bizony kell, muszáj, úgyhogy ne is játszd meg a zsörtölődő magyart!
Felesleges.
Választhatsz, hiszen a választás szabadsága a kezedben van. Felnőtt ember vagy.
Választhatsz: éhen halsz, koplalsz, vagy jól érzed magad (veled együtt a gyomrod).
 
Szerencsére (mint azt egy előző bemutatómban már kezdtem fejtegetni) Torontóban (és így akár egész Kanadában) lehetséges egy viszonylag olcsó árszinten étkezni, képes lehetsz rá, hogy elég pénzt megspórolj, bár ehhez időnként elég kellemetlen lemondásokra van szükséged. De ez már így van. Bárhol is élsz, ugyebár.
 
Alapozás: a szórólapok
 
Nem azért érzem szükségét megemlíteni, mert Magyarországon ilyenek nem léteznek, hanem azért, mert (pontosan úgy, mint otthon) itt is rengetegen figyelembe sem veszik ezen kiadványok fontosságát. Hiszen rengeteg olcsó, kedvezőbb árú élelmiszerről és italról szerezhetsz tudomást – mindössze rá kell szánnod az időt, és átlapoznod a színes kiadványokat.
Persze, nem ez a legjobb módja a pénztárcabarát életnek (legyél bárhol a világon), hanem az, ha az összes boltot, üzletet minden egyes héten bejárod, hátha itt vagy ott valami olcsóbb, valamit lényegesen kevesebb pénzért szerezhetsz meg.
Nevetséges, de egy-egy üzletlánc sokszor ugyanazokkal a termékekkel, brandekkel van ellátva, s az árumennyiség (és minőség) között semmiféle más különbség nincs, csak az ár – és ez az egyik legfontosabb.
 
Tapasztalatból mondom (de erről már régebben meséltem), hogy ha valahol egy régen kinézett terméket olcsón meglátsz, és elveszed a polcról, kifizeted, akkor egy-két óra vagy nap múlva egy másik helyen azt az árút még olcsóbban fogod megtalálni, méghozzá olyan olcsón, hogy a guta fog kerülgetni!
Csakúgy, mint Magyarországon, itt is vannak „árlesők”, akik megtekintik, hogy adott áruházlánc mit fog olcsón kínálni, és időnként te vagy a harmadik (röhögő) fél, mert harcukból te jössz ki győztesen. Ez a szép a dologban.
 
A szórólapok nem mindent mesélnek el (sőt), tehát tényleg megéri a közeledben lévő boltokat szépen bejárni, mert minden héten érdekességekkel találkozhatsz (néha akár naponta is). Ez persze legtöbbször a nagyobb hálózatokra igaz (Loblaws, No Frills, Metro), de azért a kisebb egységekben is rábukkanhatsz az általad kedvelt termékre, melyet most képesek akár fél áron is eladni.
 
Nem csak étel
 
Érdekesség, hogy Toronto nincsen telis-tele mindenféle „kisvállalkozással”, pincében nyitott apró boltokkal, ahol lehet krumplit venni a sör mellé, meg a gyereknek valami édességet, amitől egy kicsit csöndben marad. Itt ilyet nem találsz, holott igény, az bizony lenne rá!
A titok nyitja: a boltok, üzlethálózatok nem árulhatnak alkoholt.
 
Miközben a nagyobb hálózatok saját márkás termékekkel igyekeznek felvenni a versenyt a Nagy Nevekkel, addig a kisebb hálózatok, akik nem tudnának megfelelő árréssel dolgozni, nemigen tudnának labdába rúgni. Hiszen azért lássuk be: sosem azon van a nagy haszon, ha jól fogy mind a krumpli, mind a dobozos tartós tej (tehenet sosem látott), mind a Túró Rudi, mikor ott vannak a kis féldecisek meg a pár üveg sör, miközben meg lehet beszélni az élet nagy dolgait…
Ez az, ami itt nincs – és sosem lesz.
 
Ahhoz, hogy alkoholhoz jussál, egyrészt érdemes nagykorúnak lenned (ez persze kicsit röhejes, mert közben kiskorúként nyugodtan szívhatod a füvet – bár nem legális, de a kutya sem szól rád, ha keresztbe fordult szemekkel, hahotázva hányod a cigánykereket a metróban), másrészt el kell zarándokolnod az egyik LCBO vagy The Beer Store elnevezésű egységbe (bolthálózatok), ahol már kedvedre válogathatsz és vásárolhatsz.
Először persze nem is tűnik fel (ha nem vagy idült alkoholista), hogy az élelmiszerboltokban nem találni alkoholt, de aztán, mikor keresgélni kezded (hiszen partiznál kicsit a haverokkal), akkor a két egység közül az egyikben kell keresgélned. És ez valahol így van jól.
Nem fogsz látni sem alkoholtól dülöngélő embereket, sem olyan (tényleg bocs, hogy állandóan ezzel jövök, de szemléltető, ha ismered ezt a dolgot) a családi ház aljában, hátulról, az udvar és a betegesen ugató kutya felől megközelíthető boltocskából kibotorkáló zombikat, akiket egy-két napja küldött át az asszony, hogy megnézzék, van-e füstölt szalámi „ócsóé”.
 
Nos, a torontói italboltok nem fognak szórólappal kedveskedni neked – egyszerűen várják, hogy betérjél és vásárolj! Ennyi. Nem kell nekik nagyobb hírverés.
 
Az ételek mellett nagyon fontosak az egyéb kiegészítők is, melyek könnyebbé tehetik mind az étkezésünket, mind az életünket. Alább összegyűjtöttem neked pár bolthálózatot (némelyikben elég sok élelmiszert is vásárolhatsz), és mesélek róluk kicsit bővebben, hogy megismerd őket. A teljesség igénye nélkül, természetesen, hiszen „van ott még, ahonnan ezek jöttek”. Ha később igény lesz rá, mesélek még pár boltról, áruházról.
 
Shoppers Drug Mart
 
Ez itt a helyi DM, vagyis a hely, ahol mindenféle érdekes dolgot vásárolhatsz a szemfestéktől a kiló kenyérig. Erőssége abban rejlik, hogy remek üzletpolitikája miatt szépen képes terjeszkedni, a boltok hatalmasak, és nagy a választék. De a legfontosabb: egyes üzletek akár éjfélig is nyitva vannak – ha véletlenül este tízkor veszed észre, hogy mégis kell egy kiló kenyér, egy liter tej, sajt vagy csomagolt felvágott, nyugodtan rohanj ide!
Ami nagyon meglepő, hogy finoman figyelgeti a nagy élelmiszerláncok árait, és időnként remekül „alájuk pakol” az áraival – te pedig olyan olcsón veszed a minőségi kenyeret, ropogtatnivalót vagy üdítőt, hogy el sem hiszed.
 
Érdemes itt venned a zacskós tejet, mert a lehető legolcsóbban adják, és tényleg igaz, amit ezek állítanak: nem jár le egy hét után!
Millió vitaminkészítmény, a boltok hátuljában gyógyszertár (gyógyszerészekkel)(nem kezdőkkel) vár rád, időnként Posta is, de megveheted itt az elemet az MP3-asba, vagy DVD-t, ha éppen rád jött a lemezégetés.
 
PharmaPlus Drug Mart
 
A fentebb említett (nem szó szerinti) kistestvére – egy másik hálózat, ahol viszont már kisebb a választék, hiszen itt általában nem foglalkoznak kiló szeletelt kenyérrel. Viszont itt is rengeteg kiegészítőt találsz étrendedhez (vitaminok, szerek, szarok), és vásárolhatsz fogkefét, hajszínezőt és ha kell, akár gumit is az esti mókához – pont olyan a dolog, amilyenre szükséged van, mikor a „drog” feliratot látod.
 
Rexall PharmaPlus
 
Sorban a harmadik. Itt említeném meg, hogy pölö érdemes mind a háromban körülnézni, ha egy viszonylag drágább vitaminkészítményt akarsz vásárolni, mert mindegyiknek vannak saját márkás cuccai, és igen szép eltérések vannak mind az árban, mind a készítmények dobozában található darabszámokban (a benne lévő anyagok általában adottak).
Ez a lánc ritkább, mint a másik kettő, és bár itt sem olyan nagy a választék ehető dolgokból, mint a Shoppers-ben, de azért időnként belefuthatsz egy-egy nagyon jó leárazásba („rágcsa”, üdítők, karton víz).
 
Dollarama
 
A hely, ahol minden 100 forint egy dollár – és ez majdnem igaz is! Az elképzelés ugyanaz, mint a „minden száz pénz” hálózatban, és a minőség is pontosan olyasmi. Nem röhög. Ha itt vásárolsz cukrot (megtettem), akkor az nem a szádban, hanem a kezedben olvad, az íze olyan lesz, amilyet gyerekkorod román importcukorkái óta nem éreztél, és legszívesebben kidobnád az egészet. Ki is fogod, hiszen „csak” egy dollárodba került!
Viszont azért vannak itt egész kellemes dolgok is – akár élelmiszerben is. Levesek, tészták (nem ajánlom, hogy szeletelt kenyeret vegyél itt, mert az nem látott búzát, ez tuti!), rengeteg olyan kis kütyü, amikből 5-6 dollárért egy egész zsákkal veszel, aztán küldheted haza az otthoniaknak, hadd örüljenek a „kanadás” tollaknak, kitűzőknek, labdáknak, mindenféle jóságoknak…
 
Valu-mart
 
Merem állítani, hogy nem sokkal rosszabb a Loblaws-No Frills-Food Basic „olcsójánosoknál”, mert nincs annyira elszaladva az árakkal, és rendesen „odatesz” árumennyiségét illetően. Ez egy elég kultúrált élelmiszeráruház-lánc, ahol bármit megtalálsz, ami szem-szájnak ingere – zöldséget és gyümölcsöt, nyers húst és csomagolt árukat, italokat és ételeket (időnként más láncok termékeit is láthatod).
Bocsánat, hogy előző bejegyzésem idején még azt sem tudtam, hogy a világon van!
 
Tone Tai
 
Az életmentő!
Nálam öregebb és megfontoltabb emberek állítják, hogy veszélyes Kanadában nyers, csomagolt húst vásárolni a nagyáruházakban, mert olyanok, mint a balkáni kereskedők a magyar kereskedők a mesében a kereskedők: ha megromlott a hús, lemossák, átcsomagolják, átcímkézik – csak vedd meg, kérlek!
Ha bármelyik ilyen kínai (keleti) Tone Tai áruház közelében jársz, első benyomásod az lesz, hogy „úristen, ezek elfelejtettek felmosni, szellőztetni, ember módjára élni”, mert akkora a büdös, az a kellemetlenül erős halszag, ami fogad. Hosszú pénztársorok vannak, ami már előrevetíti, hogy itt bizony sok-sok vásárló szokott lenni. És igen: itt, barátom, érdemes húst venned, mert friss, nem „átmosott, átcímkézett”! (Tegyük hozzá: azért feldolgozás közben rendesen tapogasd meg, mert a keleti hentesek, akik valami pincében cigizgetve szeletelik a macskákat az állatokat, nem eléggé figyelnek a csontmentesítésre. Ez csak jótanács.)
 
A Tone Tai másik előnye a rengeteg kínai árucikk. Ezeket felfedezheted a többi boltban is, mert lassan már Kanada Kína harmadik legnagyobb külső tartománya lesz (Ausztrália után), és egy jó kereskedőnek szüksége van az itteni keletiek pénzére, tehát egyre több a „keleti blokk” minden boltban (és egyre hátrébb szorulnak a zsidók és arabok blokkjai)(ez nem vicc) – de tény, hogy ha valódi kínai árudömpinget akarsz látni, akkor kimondottan ilyen „szupermarketbe” látogatsz el. Egy élmény a büdösben olyan szépen csomagolt, színes valamiket nézegetni, amikről azt sem tudod, hogy eszik vagy isszák…
 
LCBO (Liquor Control Board of Ontario)
 
A neve alapján azt gondolnád, ez valami beteges vállalkozás, vagy egy füstös (nem, nem fekete, és nem is néger)(cigarettafüstös, vagyis kezdő) együttes elnevezése, de valójában a bolthálózat, ahol alkoholt lehet vásárolni. Hatalmas, nagy terekkel csalogat be, és akkora adag a szebbnél is szebb „üvegáradattal”, hogy nem tudsz majd ellenállni (csak mikor majd megtudod, mi mennyibe kerül).
A hálózatból rengeteg kisebb-nagyobb boltot találsz városszerte, mert nagyon jól fel van szerelve és megbízhatóan kellemes, jó nevű, minőségi cuccot árusítanak. Annyi előnye van egy ilyennek, hogy nem látsz a közelében, esetleg közvetlen az ajtóban sörhassal ácsorgó, izompólós, szépen izzadó szerencsétleneket.
 
The Beer Store
 
A neve is megmondja: ez itt a „sörparadicsom”. Nem tudom ragozni: itt vásárolhatsz alkoholt a fentebb említett hálózaton kívül. Ennyi.
 
Bulk City
 
A legvégére hagytam, mert akkora dolog.
Amikor eldöntöd, hogy átrepülöd az óceánt, mert vagy itt akarsz letelepedni, vagy pár évig itt fogsz lakni, amíg dolgozol, többen azt mondják majd, hogy egyél sok Túró Rudit, meg szalámit, meg hozz magaddal rendesen pirospaprikát (port), illetve zabáld tele magadat mákos ételekkel! Mert ezek, barátom, nem lesznek „odaát”.
 
Elmondom: „ideát” minden van. És a röhej, hogy sok ostoba paraszt régóta itt élő emberke erről vajmi keveset tud. Olyan kioktatásban volt részem, hogy csak lestem, hiszen a mák Kanadában (és úgy általában: Amerikában) üldözött növény, mert ópiumtartalmú (azannya), így semmibe sem raknak, nem is lehet kapni.
Első dolgod a mákdaráló vétele legyen, aztán menj be az első boltba, és vegyél nyugodtan mákot, keverd cukorral, és hajrá, mákos tészta! Mint otthon.
 
Második dolgod az legyen, hogy keresel a közelben egy Bulk feliratú boltocskát, ahol mindenféle érdekes dolgokat tudsz kimérve megvásárolni. Rengeteg, ismétlem: rengeteg fűszernövény, sós és édes cuccok (mogyorók, csokik, diók, cukrok), eddig még sosem látott, más és más vidékek és országok legeldugottabb részéről érkezett, néha fura színű és kinézetű dolgok vannak itt – és mindent megvehetsz, méghozzá olcsón!
A spanyol paprika mellett ott a magyar is, vagyis a hangok, akik mindent mindig jobban tudnak, mert már évtizedek óta itt élnek, felesleges hangok, hidd el! Nem én mondom meg a „tutit”, de felesleges mákkal és paprikával érkezned, mert itt is lesznek. (Szalámit is vehetsz, ahogy még a Túró Rudi is megoldható talán – de erről majd később.)
 
Végezetül még ennyit.
Kedvelem, mikor érdekes, talán kicsit támadó, de őszinte stílusom miatt támadások érnek engem és a blogomat (ezt is, illetve a másikat, aminek ehhez még nincs köze), főként azért, mert nem az én személyem a döntő ezeknél a cikkeknél, hiszen a bennük leírtak létező, valóságos dolgok, nem a képzelet (képzeletem) szüleményei. Vagyis tőlem függetlenül bárki leírhatná ezeket – és igaza lenne, hiszen ez itt a körülöttem élő, létező valóság.
Rám lehet fogni, hogy a stílusom undorító, hogy állandóan „belemagyarázok”, pofázom a sok-sok felesleges dolgot (esetleg elszalad egy-egy „rassziszta megjegyzés is”), de hadd engedjem meg azt az írói szabadságot magamnak, hogy ez itt az én blogom, és ostoba embereknek, szánalmas olvasóknak, sunyi, általában cikkeimet, blogjaimat olvasva magukra ismerő magyaroknak el lehet menni innen jobbra – vagy éppen balra. Engem nem érdekel. Nem kötelező végigszenvedned a cikkeket, ezeket a bemutatókat, melyeket azért vések le és jelentetek meg pontosan 10 naponta, mert segíteni szeretném az olyan talpig becsületes magyarokat, akiket véletlenül „ide esz a fene”, és semmi segítségük nincsen a kezdetekben.
 
Azt is megkaptam régebben (és most is fennáll ennek esélye), hogy ez a blog mégsem lett az a kurvanagy bemutató blog, amik általában elő szoktak pattanni egy-egy város, ország vagy csak lakóhely bemutatásánál – és hadd védekezzem azzal, hogy én nem „ők” vagyok, mert én hadd maradjak Tom Bobb, aki (engedtessék meg) másként él, ír, gondolkozik és alkot, mint nem lenézett, de kicsit „egyenesebb” (bár nem derekasabb) utat bejáró csapat- vagy sorstársai (a bloggerek). Az én blogomban helyet kap az is, ami nem tetszik – mint ahogy arról is olvashatsz, ami szép és jó. De hadd tegyem már meg, hogy ha valami ocsmányt is látok a szépség mellett, hát ne menjek el mellette, és tájékoztassam azokat, akiket valóban érdekel Toronto – a maga nyers, szürke és nem mindenki által látott valóságában!
 
Ennyi lenne a mondanivalóm.
Köszönöm mai figyelmedet, és remélem, hogy ezeket a mondatokat minden olyan ember „jól magára vette”, amelyik reggeltől estig nagymagyarkodik, illetve csak az a bemutató blog neki, amelyikben minden szép, színes, és jó – így legalább kiszórtuk a felesleges „érdeklődőket”, és készülhetünk a több, jobb, egyenesebb beszédű bejegyzésekre!
 
Nem vicceltem.
További szép napot kívánok!
 
 
FÉNYKÉPALBUM A MAI POSZTHOZ
 
Dollarama a Golden Mile-nál
 
Shoppers a Fairview Drive mellett
 
Tone Tai a Don Mills Road East és West között
 
Rexall a Sheppard Avenue-n
 
Valu-mart a Danforth Avenue-n (mint a neve is elmeséli)
 
PharmaPlus a Finch Avenue mellett
 
Bulk City a Don Mills Road mellett
 
LCBO a Wilson Avenue-n
 
The Beer Store az Overlea Boulevard mellett

A bejegyzés trackback címe:

https://toronto.blog.hu/api/trackback/id/tr62257806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Parafon 2010.08.30. 13:28:08

Üdv,

(jó a blog, érdekes, olvasmányos, a "másik" is, sok sikert a kinti élethez éstébé éstébé)
vannak odakint klasszikus piacok, mint nálunk az Ősföldön? Vagy legalább olyan idényszerű, kis-és középtermelői hétvégi "önkormányzati piacok", amik MaO-ban dívnak? És ha igen, akkor ezek minőségben és árban hogy viszonyulnak a marketekhez? (Nálunk ugye olcsóbb és jobb a piac, mint a bóti.)

Tom Bobb · http://tombobb.blog.hu 2010.08.30. 17:58:07

@Parafon: Kérdéseddel megelőztél, de ha már "így vagyunk", egy részét a dolognak most mesélem el, nem egy későbbi bejegyzésben.

Égre-földre kerestük Cicával az ilyen "olcsó, de legalább ugyanilyen rossz minőségű" piacokat, ahol vásárolhatsz ezt-azt; ruhát, ékszert, DVD-t, mittudoménmit - de hiába kérdezgettük az emberektől (néha magyaroktól, néha bevándorlóktól, néha őslakosoktól), senki sem tudta, hogy ilyenek vannak-e, léteznek-e. Már-már legendaszámba ment, hogy valamikor réges-régen mintha a haverom barátjának az osztálytársa hallott volna valamit emlegetni egy partin, ahol legalább ötvenen voltak, és mindenki füvezett...

Toronto nincs "ellátva" ilyen olcsó, de (viccet félretéve) kellemes minőségű és megbízható piacokkal. Az "önkormányzati piac" elnevezést én "MDF-piacnak" ismerem, de jót derültem rajta. Nincs ilyen. A kereskedők nem árulják a saját portékájukat, legalábbis itt vagyok már egy ideje, de semmi ilyesminek a nyomát sem láttam.

Mielőtt lelőném egy későbbi bejegyzésem részleteit, azért annyit elmondok, hogy szerencsére Torontóban is vannak amolyan bazársorok, kisebb-nagyobb egységek, ahol végre olyan érzésed lesz, mint otthon a Sárkány Centerben, vagy a "lengyelpiacokon" - de hozzá kell tennem, hogy ezek csak félig-meddig hasonlóak a mieinkhez, mert valahol azért mégis megmaradnak-megmaradtak kanadainak.

Mindenesetre a városon kívűl talán működnek ilyen egységek, de itt, Torontóban nem találtunk még hasonlót. Azonban ha mégis ráakadunk ilyenre, mindenképpen írni fogok róla!

(A "bóóóti" árak néha elég alacsonyak, mert itt nem az a lényeg, hogy lehúzzanak és soha többet ne lássanak, hanem hogy visszatérj máskor is vásárolni. Akármilyen áruról beszélünk, ez így van - TV, zöldség, hús, kanapé, autó.)

Parafon 2010.08.30. 18:57:00

@Tom Bobb: Kösz a választ, és: kár.:(

MDF piac nem egyenlő önkormányzósági piac.:) Előbbit a Zacsek Gyula szervezte 89-ben, MDF-es pártsegítséggel, majd ezzel párhuzamosan alakultak a Önkorm. piacok, és lassan (az MDF örvendetes kihalásával együtt) kiszorították, vagy saját kezelésbe vették át a piacokat. MDF-ből talán már csak három működik egész BP-n. Na de OFF vége.

azIstenostora 2010.08.31. 02:16:25

@Tom Bobb:
Dehogy nincs!
Próbáld szombat-vasárnaponként a "flea marketteket"(bolhapiac),ahol zöldség-gyümölcsféléket is találsz.(Meg mindenféle kütyűt)A farmer-marketten most találsz magyar zöldpaprikát a Delhi-Tillsonburg környéki farmokról.Egész heti piacok:Kensington markett(zsidó piac) vagy a St.Lawrence markett.(Utóbbi szombaton ajánlott főként)

Tom Bobb · http://tombobb.blog.hu 2010.08.31. 02:39:27

@azIstenostora: Nem ér lelőni minden pojjént! :-) Akkor mit fogok írni egy-egy későbbi bejegyzésemben?

Egyébként köszönöm az információkat!

jewel79bp 2010.09.26. 22:29:02

Az csak nekem tűnik fel, hogy egyik boltnak sincs kirakata?... Még jó, hogy kint van a neve, de pl. az LCBO, Dollarama boltokról még azt sem mondanám meg így kívülről, hogy ruhát vagy dvd-t árulnak ott... gondolom, ezeket nem a turistáknak tervezték, aki meg ott él, úgyis tudja, hogy mit hol lehet kapni ;)
süti beállítások módosítása